Fogalmak és célok

Amint arra a név is utal, egy túráról, természetjárásról van szó, amelynek során hangsúlyozott szerepet kap a fizikai teljesítmény. A teljesítménytúra az a természetjáró sportrendezvény, ahol a résztvevőknek a rendezők által meghatározott útvonalon, meghatározott szintidőn belül gyalog kell végighaladniuk.

Aki nem a kiírásban szereplő úton megy, vagy a kiírásban szereplő szintidőt meghaladja, az nem teljesíti az illető teljesítménytúrát.

A teljesítés módja szerint a teljesítménytúrák nemcsak gyalogos, hanem kerékpáros, vízi vagy kombinált túrák is lehetnek. Mindegyikük lehet ezen kívül téli, nappali vagy éjszakai.

A teljesítménytúrák megszervezése mindig naptári időponthoz kötött, azaz egy meghatározott napon (ez évente nagyjából állandó) rendezik meg őket. A céljaik viszont már sokrétűek: a természetjárók fizikai teljesítőképességének, erőnlétének, állóképességének növelése, a rendszeres túratevékenységre való ösztönzése, és a szabadidő hasznos eltöltése. A teljesítménytúra természetjárás, nem verseny. Mindenki saját magával és az útvonallal küzd meg, nem a többi indulóval.

A teljesítménytúrák nehézségét három tényező határozza meg: az abszolút távolság, a szintkülönbség és a szintidő.

Azonban van egy negyedik, amivel már nehezebb előre számolnunk, éspedig az időjárás. Egy igen meghatározó jellegű tényező, mely általában csak valószínűsíthető az adott időpontban, és aminek hatására egy könnyű sétának ígérkező rövidebb túra vagy túraszakasz is ádáz küzdelemmé válhat.

A távolság, útvonal, táv

A távolság a rajt és a cél közötti útvonal hossza, km-ben mérve. A túra előkészítése során ezt minél pontosabban le kell mérni. Azonban ehhez elsősorban az útvonal kiválasztása szükséges, annak megtervezése, ismerete.

Első számú követelmény a balesetveszély és az eltévedés kizárása.

Az útvonalat úgy kell megtervezni, hogy a teljesítő minél könnyebben tudja követni. Ugyanis nem tájfutásról van szó, ahol a pontokat meg kell keresni, vagy bizonyos stratégiát kell felállítani az összes pont érintése érdekében, hanem szintidőn belül való lejárásról.

Ezért jó, ha eleve jelzett utakon halad az útvonal, mert ezt a legkönnyebb követni. Természetesen arra kell törekedni, hogy a jelzések minősége megfelelő legyen. Ha viszont a szükség megkívánja és nem jelzett szakaszokat is tartalmaz az útvonal, ott a rendezvény előtt szalagozni kell, az útkereszteződéseknél pedig irányítótáblákat kell állítani.

Biztonsági okokból lehetőleg kerülni kell a forgalmas közutak keresztezését, illetve az azokon való haladást. A teljesítménytúra útvonala akkor véglegesíthető, ha a rendezőség két vagy több tagja szintidőn belül, a rendezvényhez hasonló körülmények között végigjárja.

De az útvonala(ka)t a továbbiakban minden egyes rendezvény lebonyolítása előtt be kell járni, hogy tudomásunk legyen minden eltérésről az előző évhez képest.

A teljesítménytúrát lehet tervezni egy vagy több útvonalasra. Egy útvonalas az a rendezvény, ahol a részvevők egy útvonalon haladnak, egy indító- és egy célállomás között. Az ilyen teljesítménytúra általában inkább egyszeri alkalomra van tervezve. Ilyenek lehetnek az évfordulókhoz kötött emléktúrák, vagy más időszakos rendezvényekhez kötött teljesítménytúrák.

Több útvonalas pedig az, ahol a részvevők különböző hosszúságú vagy vonalvezetésű útvonalakon haladnak, azonos/több indító- és azonos/több célállomással.

Az évente megrendezett teljesítménytúrák általában több útvonalasok (több távon vannak megrendezve). Tulajdonképpen itt többféle ajánlatról van szó: jó, ha a túrázók erejük, felkészültségük és tapasztalatuk függvényében több lehetőség között választhatnak.

Az egy útvonalas vagy több útvonalas túra, az útvonalvezetés módja szerint lehet: körtúra vagy vonalas útvonalú. A körtúra szervezése a vonalas útvonalúval szemben, bizonyos előnyökkel jár. Ha a rajt- és a célállomás azonos, ez szálláshely-, felszerelés-, személyzeti gondokat oldhat meg. Ezen kívül a résztvevők csomagjának szállítása csomagmegőrzéssé egyszerűsödik.

Szintkülönbség

A túra pozitív szintkülönbsége az indító állomás tengerszint feletti magasságától számítva, a túratáv összes emelkedési szakaszának megfelelő szintkülönbségek összege. A teljesítménytúrázásnál szokás szerint csak a pozitív szintkülönbséget kell számítani, azaz csak a felfelé haladást, a lefele haladást nem.

Szintidő

A szintidő az a maximális idő, ami a túrázónak rendelkezésére áll a teljesítéshez. Ez a teljes idő, azaz a pihenéssel töltött idő is beleszámít.

A rendező számára különösen fontos az ellenőrző pontok nyitvatartási idejének meghatározásához a résztávok szintidejének ismerete is. Esetenként, biztonsági okokból, lehet az ellenőrző pontokban is kérni a szintidő teljesítését.

Forrás: Tóthpál Tamás: Kolozsvár környéki teljesítménytúrák (Művelődés Kiadó, 2015)