Almási vár

almasi-var.jpg

Az Almás-patak völgye fölé emelkedő hegysor egyik csúcsán magasra emelkedő vártorony romja már messziről feltűnik az arra kirándulónak.

Fennmaradt írásos dokumentum arról tanúskodik, hogy a vár már 1370-ben létezett. Ekkor keltezett oklevél említi először a várat, amelyet egykor Dezsővárának is neveztek, utalva arra, hogy építtetője talán Györk fi a Dezső lehetett, aki Borsa Kopasz nádor lázadásakor (1317) szembekerült Károly Róbert királlyal, és ezért elveszítette birtokát. Ezt követően királyi vár lett, amíg Nagy Lajos király Almás váruradalmát Pelsőci Bebek György kincstartónak adományozza (1370), akinek a családja egy évszázadon át birtokolta. Bebek Imre erdélyi vajda fi a, Pál hűtlenség miatt 1469 körül elvesztette Almást. 1470-ben Mátyás király a várat és a hozzá tartozó uradalmat unokatestvérének, Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta. 1501–1504 között Corvin János birtokolta, halála után özvegye, Frangepán Erzsébet birtoka. Birtokcserék és hozományok útján Balassa Imre erdélyi vajda tulajdonába került.

A mohácsi csatát követő hatalmi harcok idején az almási vár fontos szerepet játszott. Erdély vajdái, Majlád István és az almási vár akkori tulajdonosa, Balassa Imre beavatkoztak a Szapolyai János és I. Ferdinánd császár közti hatalmi harcokba Ferdinánd oldalán. Szapolyai János serege, amelyet Török Bálint vezetett, 1540 áprilisában megostromolta és elfoglalta Almás várát.
 

1.jpg

Később, 1551-ben Castaldo császári tábornok sikertelenül ostromolta.

Az egymást követő ostromok teljesen romba döntötték a várat. 1593-ban elpusztult erősségként említik. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem az almási birtokot Csáky Istvánnak, az erdélyi sereg főkapitányának adományozta, aki újjáépítette a várat. Csáky István vezette az erdélyi seregeket az Erdélyt elfoglaló Vitéz Mihály havasalföldi vajda ellen. A vajda segítségére érkező császári hadsereg, Giorgio Basta generális vezetése alatt, 1602-ben ostromzár alá vonta Almás várát, amelyet őrsége rövid ostrom után feladott. Basta generális felkoncoltatta a lefegyverzett őrséget, majd felgyújtatta és leromboltatta a várat.

Az 1627-es újjáépítés után az almási vár hadászati fontossága megnőtt: Sebes várával együtt egy olyan várrendszer részét képezték, mely Erdély nyugati határát őrizte. II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata miatt az Erdélyt pusztító török-tatár seregek 1658 szeptemberében Almás várát is felgyújtották. A romba dőlt várat többé már nem építették újjá. Ettől kezdve Almás vára mint erődítmény megszűnt létezni. Azóta fokozatosan pusztuló rom.

2.jpg

Az almási várból csak a felsővár magja, a 15 m magas, kb. 10×10 m alapterületű torony romjai maradtak meg, amelynek északi és nyugati falai még napjainkban is szinte épségben állnak, másik két fala viszont, sajnos, már csak alig kivehető csonk.

Összeállította: Maksay Katalin, közreműködött: Szabó Zsolt és Venczel Enikő
Bibliográfia: Malonyay Dezső: A magyar nép művészete; Kiss Margit: Kispetri, református templom; Furu Árpád: Kalotaszeg népi építészete; Kabay Béla: Kalotaszegi műemlékek kis adattára; Mihály Ferenc: Elpusztult templomi festett famennyezetekről; Kalotaszeg antológia 1-2. 1990–2008. Szerk. Buzás Pál; Kalotaszegi krónikácskák. Egybeszedte Kovács Kuruc János és Szalai Erzsébet Ildikó.
Fotók: Branea Róbert.
Honlapjaink fejlesztésének támogatói:
Communitas alapitvány Bethlen Gábor alap