Kakasos templom

kakasos.jpg

Kós Károly alkotásainak egyik legismertebb példája Kolozsváron a Monostori úti református templom, a már építésekor is hangsúlyosan erdélyi magyar alkotás, ahova az építész a kalotaszegi templomok formakincséből és a népművészet motívumvilágából ihletett tapasztalatait mentette, de amelynek koncepciójában fellelhetők a századfordulóra jellemző szecessziós törekvések is. Követte a középkori eredetű katolikus templomokból átalakított református templomok példáját, a külsejében négy fiatornyos, a belsőben pedig a népi építészet sajátos elemeit – festett fakazettás mennyezet, szószék, úrasztala, padok – hordozó kalotaszegi templomok (bánffyhunyadi, magyargyerőmonostori vagy éppen a magyarvalkói templomok) példáit.
A szakrális építmény tervezési folyamatáról ő maga így ír (Kós Károly: Életrajz):
Tél elején sajátságos módon jutottam hozzá egy szép új építészeti munkához. Az újjászervezett és anyásított kolozsvár-monostori református egyházközség elhatározta, hogy a monostori úton megvásárolt kertes telkére új templomot épít. A templom tervének elkészítésével a helybeli jónevű Spada építőmestert (és vállalkozót) bízta meg. Viszont az elkészült tervrajz a presbitériun egy részének nem tetszett, s ezenfelül az építési költségelőirányzata jóval meghaladta az egyházközség által e célból előirányzott 100 000 koronát. A presbitérium tehát felküldte a tervet és költségvetést nekem Pestre, azzal a kéréssel, hogy mondjak róla véleményt és tegyek esetleg javaslatot is. A terv nekem nem tetszett... Ezt a véleményemet indokoltan írásban fejtettem ki, de javaslat helyett, egy ugyanakkora befogadóképességű templom vázlattervét készítettem el, melynek végösszege viszont 100 000 koronán belül maradt.
Az egyházközség elfogadta véleményezésemet, valamint tervjavaslatomat is, és megbízott a kiviteli tervek elkészítésével.” (1912-ben).

Az építkezés 1913 nyarának elején kezdődött, majd ugyanazon az év végén az épület már tető alá is került.

A templom legfontosabb díszítőeleme – amely megjelenik az oszlopfőkbe vésve, a tornyot koronázó díszítésként, a lámpaterveken, a templom kovácsoltvas kerítésén – a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas, amelyből a templom népszerű megnevezése is ered. Kós jól ismerte a népi hiedelem mellett a kakas egyetemes szimbolisztikáját is: a napfelkeltét jelző kukorékolása miatt a fény és a hajnal, ezáltal a születőben levő szellemi világosság madara; a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe; a szerencséhez is kapcsolódik; de kiemelt helyet kap a legtöbb vallás és hiedelemrendszer szimbólumai között is. A keresztény felfogásban is szimbolikus jelentéssel bír.

A templom hosszanti elrendezése észak–dél irányú. Alaprajza a román kori bazilikáéhoz hasonlít: egy magasabb főhajóból és két alacsonyabb mellékhajóból áll, amelyek egy egyenes záródású apszisban végződnek. Lévén, hogy református templomról van szó, az apszis nem kap sajátos szerepet, ezért itt, a főhajótól egy fallal elválasztva, a tanácsterem funkcióját tölti be. A déli oldalon a hajókhoz egy előcsarnok csatlakozik, mely magába foglalja a toronyba és a karzatra vezető lépcsőket. A nyugati mellékhomlokzathoz egy kis, négyzet alaprajzú portikusz csatlakozik.
A négyzet alaprajzú, magasabb torony, négy fiatornyával, meghatározó eleme a főhomlokzatnak és a templom egészének, míg a másik oldalon elhelyezkedő, kör alaprajzú torony az egyensúly és az összhang megtartására és kifejezésére szolgál. Mindkét toronynak funkcionális rendeltetése is van: a nagy toronyból lépcső vezet a karzathoz, majd a haranghoz, a hengeres torony lépcsője pedig szintén a karzatra való feljutást teszi lehetővé. A nagy torony sisakja alatt, egy egyszerű, római számokkal ellátott, a fal síkjából éppen csak kiemelkedő, négyzet alakú toronyóra kapott helyet.
Az otthonos hangulatot, az egyszerű, mindennapi ember környezetében fellelhető anyagok, eszközök, formák, motívumok használatát helyezte előtérbe, miközben a környezet adta lehetőségeket figyelembe véve, funkcionalitásra törekedett.
Az 1970-es években végzett külső felújítási munkákban Kós Károly ismét részt vett. Az utolsó felújítás 2013-ban valósult meg, a Konzol stúdió által készített építészeti felújítási tervek alapján, amikor a templomhajót fedő tető eternit lapjait zöld mázas Zsolnay cserepekre cserélték, megerősítették a tetőszerkezetet és felújították a villanyhálózatot.