Kispetri

Kép

Alszeg keleti részén, Sztána völgyének északkeleti oldalán, két patak találkozásánál elhelyezkedő kicsiny falu, amely a terepviszonyoknak megfelelően szabálytalanul kanyargó utcákból tevődik össze. A falu közepén egy magaslaton, messziről uralva a tájat, a református templom áll.

Kispetri református temploma
A település 15. században épült templomáról az első írásos adat 1486-ból származik. A dongaboltozatos középkori templomot eredetileg a katolikusok, majd az 1700-as évektől a reformátusok használták. A tűzvész pusztította középkori templom helyén az 1700-as években emeltek újat, de ennek átépítésére is szükség volt a 20. század elején, 1903-ban.

A korábbi templom 1745-ben elkészült kazettás mennyezete, az 1715-ben készült szószékének és az 1698-ból származó úrasztalának festése, a Kalotaszegen és környékén működő festőasztalos-család legismertebb tagja, Umling Lőrinc nevéhez fűződik, ezeket a 20. század eleji átépítés során elbontották .

Az erdélyi épített örökségnek talán a legsérülékenyebb csoportja a fából készült famennyezet és berendezés , amelyeknek az utóbbi években felgyorsult a pusztulása . Ennek oka a gyülekezetek számának gyors apadása, illetve a szakértelemmel történő karbantartás hiánya . Ezért tartjuk érdemesnek népművészeti értékünk egyik darabjának létére felhívni a figyelmet. A kispetri templom famennyezetének és faberendezésének 1904 körül megmentett töredékei az Országos Magyar Iparművészeti Társulat gyűjteményébe kerültek. 1960-ban az Iparművészeti Múzeum – az átadási-átvételi jegyzőkönyv szerint – a kispetri református templom egykori berendezéséből húsz leltári számmal jelölt tételt – a szószék „tartozékain” kívül a famennyezet és a karzat töredékeit is – adott át a Néprajzi Múzeumnak, ahol 1965-1966-ban a famennyezet két táblájának és a karzatmellvéd záródeszkáinak restaurálására is sor került. Öt régi karzattábla egy másolattal kiegészítve, a szószékkosár és a szószékkorona 1991 óta a Néprajzi Múzeumban A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállításon a kalotaszegi teremben tekinthető meg.

A faluban jelentős számú hagyományos épület maradt fenn, többségük az 1900-as évek táján épült, viszont sok közülük lakatlan, elhanyagolt állapotban van. A református templomnak van három „öltözete”: egy fehér (vagdalásos kézimunkák padok előtt, a falakon, ezek állandóan fenn vannak), egy piros (nagyírásos kézimunkák, csak ünnepnapokon vannak feltéve, eltakarva a fehéreket) és egy fekete (nagyhéten, nagypénteken, temetések alkalmával).